'No we won't give up, we won't go away, cause we're not about to live in this messed illusion..'

A képmutatás világában élünk.. és most nem arról beszélek, hogy minden nap álarcot öltünk és csak úgy megyünk ki az utcára.. Arról beszélek, hogy egyes emberek szemrebbenés nélkül cselekszik meg azt, amit elítélnek.. hogy egyes emberek a lelkiismeretesség és egyenesség egyetlen halvány jele nélkül mondanak a hátad mögött olyanokat, amikről úgy hiszik hogy igazak.. hogy egyes emberek úgy gondolják, hogy amiről nem tudnak, az nincs is.. Én erről a képmutatásról beszélek. 
Tehát egy ilyen világban ahol ez a normális, te ne törj össze! Te maradj erős! Te légy önmagad! Te legyél bátran egyéniség! Kövesd az álmaid! Te ne olvadj be a tömegbe!! 





                                                           


                                                                                                -Nickelback: Edge of Revelution-

' Bárcsak egyszer, ó, egy pillanatra újra gyermek lehetnék bátran játszanék a tűzzel, azt remélve, hogy semmi baj ér..'

Ha visszanézek annyival egyszerűbb volt gyereknek lenni, tudod olyannak aki már szalad és kiabál és mégis az a legnagyobb gondja hogy ha esik az eső akkor nem tud kint játszani, na igen ott, akkor ez nagyon nagy gond volt az, ami ma már eszünkbe sem jut. Megmaradt a szaladás és a kiabálás de már más dolgok miatt. A suliba, a munkába, az orvoshoz, és a legtöbbet egyedül kell átélni. 

'All I want is to mess around and I don't really care about If you love me, if you hate me, you can't save me ... All my life I've been good but now, whoa, what the hell..'

Amikor egy egész sereg ugyanolyan, vagy csak éppen eltérő ember vesz körül, hajlamos az ember maga is beolvadni, és ugyanolyanná válni.. De nincs annál fontosabb hogy egyéniségek legyünk.. Egy csendes, nyugodt, vita mentes élet mit sem ér, ha közben nem lehetünk önmagunk, és nem mondhatjuk ki azokat a szavakat, amiket szeretnénk.. Akkor már legyen egy zűrzavaros, bolondos és igenis vitás élet a miénk ahol, azok vagyunk akik lenni akarunk.. 

'Winds will come and winds will go and the seasons always change..'

Felkelsz, mész, hazatérsz, lefekszel és ezt minden nap.. Ez a rutin.
Abban a pillanatban történik a csoda, és ismét a zene a csoda.. A hang, a gitár, a dobok.. Megihlet, és olyat teszel ami nem szabad, hogy rutin legyen.. Élsz! 

'If we only die once, I wanna die with you.. If we only live once, I wanna live with you..'

Azt hinni a kapcsolatokról hogy maguktól válnak széppé könnyelműség.. Mindig alakítani kell és törődni vele.. Ne mondja nekem senki hogy nem volt alkalom mikor egy percre beleszerettél valaki másba az utcán csak mert külsőleg ilyen, vagy olyan volt, miközben volt valakid.. Ne állítsa nekem senki sem hogy nem volt elképzelése arról hogy milyen lenne mást csókolni, mással ágyba bújni.. 

Mégis ezek múló pillanatok, bolondos képzelgések.. mert őt ölelve elaludni és mellette ébredni, őt csókolni és vele vacsorázni.. Ki merem jelenteni hogy vele veszekedni is sokkal jobb mint bárki mással boldogan élni.. mert ilyen ez, persze elmúlik de amíg tart addig egy csoda.. Ahogy az egyik kedvenc íróm is leírta : 'Hegyeket mozdítasz meg, megváltoztatod az életed és megteszel mindent, hogy magad mellett tartsd..'  

"Az elmét a könyv élesíti, ahogy a kardot a fenőkő.." Game of Thrones

Számomra egy jó könyv menekülés.. menekülés a valóság elől.. olyan dolgok elől amik fájnak és megrémítenek.. Egy jó könyv megnevettet, akár sírásra is késztet, és mindenképp elgondolkoztat.. A világ dolgain, az élet nagyszerűségén, a lehetőségeken amik előttünk állnak még akkor is mikor észre sem vesszük őket.. Szeretek arról olvasni hogy egy olyan vagy jobban elcseszett ember mint én lehet boldog és megkaphatja ami jár neki.. Viszont minden jó könyv végén rájövök hogy csak egy könyv egy remek olvasmány, de nem mindig a valóságot tükrözni és olykor ez épp annyira fáj és megrémít mint maga a  valóság.. 

'Idősödök és szükségem van valamire amire támaszkodhatok... '

A kapcsolatok bonyolultak.. Rengeteg fájdalom és szenvedés párosulhat a tengernyi boldogság és öröm mellé amit ilyenkor érzünk.. Fáj ha a másik nem keres ha nem hív fel ha úgy érezzük nem érdekeljük a másikat. Minden ember kívánja a másik figyelmét, mindenki szeret számítani valakinek.. De ez csak akkor valósulhat meg ha teljes az odaadás ha teljes az összhang ha mindent meg tudtok beszélni ha bármit tudtok együtt csinálni, enni, aludni, szeretkezni, beszélgetni, sétálni, hallgatni.. tényleg bármit, ha már az egyik nem stimmel akkor a kapcsolat egy része hiányzik.. akkor már nem teljes az összhang és így csak fokozódik az érzés hogy neked máshol van a helyed..

'A nevetés félelmetesebb fegyver, mint a kard. ' - Lina Wertmüller -

"Miért törjük magunkat, ha folyamatosan veszítünk?"
"Mert nem a győzelem a lényeg hanem a harc. A gonosz könyörtelen. Mindig is az volt. Ha eltünteted az egyiket, egy másik ugrik a helyébe. De ha nem harcolunk tovább, ha feladjuk, akkor mit bizonyít az rólunk?.. A harc az ami számít!" 
                                                                                                                                   -Warehouse 13-