'Busz...'

Felszálltam a buszra. Az övére... Nem volt bérletem... Csak egy sima jegyet váltottam... Ott és akkor nem féltem... Nem féltem a következményektől, nem féltem hogy le kell majd szállnom... Mert ott ültem mellette, láttam mosolyogni... éreztem a testéből áradó melegséget... láttam hogy jól van...

Aztán eljött a pillanat, a végállomáson... a busz már nem vitt tovább... Nem volt lehetőség venni egy bérletet, tovább már nem volt lyukasztható a jegy... De nem féltem... Egy csodás utazásom volt, mellette.. néhol esett az eső, de utána jött a szivárvány, volt hogy együtt néztük a napfelkeltét és a napnyugtát is... Eddig életem legmeghatározóbb és legeslegszebb utazása volt... még ha le is kellett szállnom a buszról... Integetett és mosolygott és elhaladt előttem egy része az életemnek... a legjobbnak hitt része...