Érdekes, hogy milyen emberekből lesz idegen...
Egy napsütötte délutánon még együtt sétáltunk...
Egy holdfényes este egymás mellett csodáltuk a csillagokat...
Együtt nevetünk, sírtunk és reménykedtünk...
Most pedig elmész mellettem mint akit sosem ismertél...
Már nem nézel a szemembe...
Már nem pazarolod rám a szót...
És csendben becsukod magad mögött az ajtót...
Majd rám zárod... de kettőre hogy biztosra menj...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése