A háborúba menetelő óriás, halad előre félelmet nem ismerve.. Legyőzve minden akadályt. Ment és menetelt előre, és ha neki sikerült, akkor nekünk miért ne sikerülhetne?
Magunk mögött kell hagynunk a világot.. és mikor a tenger fekete lesz és az elménk elsötétül, akkor is csak magunkra számíthatunk..
Csak figyeld ahogy lemegy a Nap és hallgasd, ahogyan minden romba dől, akkor is csak maradj önmagad!
Harcolj ezekkel az állatokkal mert erre van szükséged..
Paddy and the Rats-Pilgrim on the road
Annyira szeretnék egy boldog, vidám témáról írni, egy olyanról ami megmutatja, hogy a világ nem olyan borzasztó egy olyanról ami azt tükrözi, hogy megtalálható az emberi szeretet az igazságosság a világban és tele van reménnyel is.. Hát ez most nem olyan lesz.. Elkerül a jóság és az emberségesség mostanában.. Kétszínűek emberek hazugok, gyávák és igazságtalanok, Vajon nem bonyolódnak bele a saját hazugságaikba? Vajon nem éreznek bűntudatod? Megbánást?
Nem hiszem..
Eközben dalokat, könyveket, verseket írnak a becsületességről és bajtársiasságról, én pedig mást sem érzek csak azt, hogy a világ hangosan nevet rajtunk.. Azon, hogy honnan hova jutottunk, hogy bármit megtennék azért, hogy nekünk saját magunknak jó legyen, vagy talán csak azért, hogy a másiknak rossz legyen..
John Lennon-Imagine
