'Másik világ.'

Minden reggel, amikor a buszra várok furcsa érzések fognak el. Abban már biztos vagyok, hogy a buszsofőr bolondnak hisz, mert tétovázom, hogy felszálljak-e. Ő nem tudja mi zajlik le a fejemben. Arra gondolok, hogy nem szállok fel, nem oda megyek ahová eredetileg terveztem, nem azt teszem amit elvárnak tőlem. Hanem felszállok egy másik buszra, egy olyanra ami nem tudom hova megy. Elmennék, elmennék messzire mindentől és mindenkitől. Várom, hogy az ajtó becsukódjon az orrom előtt és várom, hogy a sofőr  azt higgye bolond ez a lány, amiért nem szállt fel. Várom, hogy ő és a gondolatai eltűnjenek, és én egy másik világba csöppenhessek. Ez nem történik meg. Felszállok a megszokott buszra, úgy mint mindig, elgondolkodva. Leülök oda ahová mindig is. A busz elindul és én a szokásos világban élek tovább.

' Őrült szerelem.'

Minden lánynak kijár egy rossz fiú. Aki elkényezteti, ki tudja honnan szedett ajándékokkal. Akinek van egy őrületes motorja. Aki az éjszaka közepén felmászik az ablakodhoz, csakis azért hogy lásson és adjon egy jó éjt puszit. Mert mindenkinek kijár az őrült szerelem. A baj csak annyi, hogy nem mindenki kapja meg.

'Mi lenne ha?'

"A kifejezés szavai, hogy mi lett volna ha? Külön külön csak szavak, de együtt képesek ott visszhangzani az ember fejében egy életen át. Mi lett volna ha? Vajon mi? Sohasem tudhatjuk"
Pontosan így van más sohasem tudhatjuk meg, hogy ott és akkor mi lett volna ha!? Az a lehetőség mát elmúlt, de ha van elég bátorságunk ahhoz, hogy a szívünkre hallgassunk és, hogy a múltunk irányába forduljunk csak egy pillanatra. Akkor a kérdésünk módosulhat arra, hogy: Mi lenne ha?

'A csomag.'

Mindenkinek vannak hibái, amivel együtt él, előfordul, hogy megpróbálod kijavítani, de néha elég ha elfogadod és a hibáddal együtt élsz. Nevezhetjük ezt egy csomagnak is amit mindenki magával cipel. Talán akkor találjuk meg az igazit mikor azt az embert találjuk meg aki elfogadja. Igen elfogadja a csomagodat, a hibáidat. Lehet az az, hogy rágod a körmödet, vagy az hogy halálos beteg vagy. Valójában nem számít mert a lényeg, hogy akkor is veled marad, miután rájött. Igen, együtt maradtok mert Ő az igazi.

'A másság.'

Valahogy más vagyok, mint a többi lány. 
Nem tudnék tökéletes kinézettel megjelenni, gyönyörű sminkkel, tökéletes hajjal, a legdivatosabb szerelésben, nem tudnék így eltölteni egy napot, egy hétköznapot, mikor a suli padját koptatom. Nekem a lazaság többet számít. Egy sima farmer és a kedvenc sport cipőm, az enyhén kócos hajammal boldog vagyok. Nem vágyom arra, hogy minden fiú engem ugráljon körbe, hogy 'jaj te vagy a legszebb'. Nekem már az is bőven elég, talán még sok is ha az akit régóta ismerek, és majdnem mindent tud rólam, miközben elmegy mellettem, összekócolja a hajam és mosolyogva annyit, mond 'jó legyél'. Nem én vagyok az a lány akiért harcol a hercege, mint a mesékben. 
Nem olyan lány vagyok, mint a többi, és talán épp ez a legnagyobb előnyöm. 

'Barátság.'

Minden barátság másért jó. A barátok megnevetettnek a legrosszabb napjaidon is, néha meg tesznek olyan dolgokat is amihez egyáltalán nincs kedvük. Bármit, akármit elmondhatsz nekik. Mégis a legnagyobb hasznunk, hogy mikor nem tudsz egyedül megoldani egy problémát, rájössz, hogy nem is kell. 

'A jelen.'

A jövő ijesztő, de nem rohanhatsz vissza a múltba, csak azért mert azt már ismered. Nagy a kísértés, de hiba lenne. Nem szabad a  múltban élned, néha vissza térhetsz mint látogató de nem szabad hogy állandó lakos legyél! Nem szabad a jövőben élned, mert az hogy te mit gondolsz ki a jövőre nézve, nem biztos hogy úgy is lesz. Nem szabadna máshol élned, csakis a jelenben. 

'Te magad'

"Az, hogy ki vagy, mindig magasabb rendű annál, aminek látszol- annál, ami csak úgy tűnik, hogy van. Mihelyt elkezded valóban megismerni azt a személyt, aki -a te előítéleteid alapján- egy nagyon szép, vagy egy nagyon csúnya arc mögött megbújik, akkor a felszín elkezd halványulni, míg végül egyáltalán nem lesz jelentősége."

WM. Paul Young

'A hibák.'

Mindenkinek vannak olyan döntései, mikor teljesen 100%-osan biztos benne hogy őrültség. Ilyenkor pontosan tudjuk hogy ezt még meg fogjuk báni, és a földön ülve fogunk még panaszkodni erről a legjobb barátunknak. Ha még nem volt ilyened hidd el hogy lesz. Mégis ilyen döntések előtt állva mikor tudjuk hogy őrültség mégis megtesszük, mert látni szeretnénk mégis mekkora őrültséget követünk el. Tudjuk hogy hiba de  belegondolva, hogy eddig sosem hibáztunk és mindig a jó utat követtük és azért küzdöttünk, hogy ne hogy hibázzunk, akkor rájövünk, hogy kellenek a hibák. Mert mindenkinek kellenek őrültségek, hibák az életében.