'Bevallom..'

Töredelmesen bevallom, nem vagyok olyan szép, mint te. Nem flörtölök annyit srácokkal, mint te. Nem használok alapozót, nem festem ki minden nap magam, nem veszek azért magamnak ruhát, mert ez a divat és nem járok bulizni, hogy mindenki az illuminált állapotomat tárgyalja.

Egy nagyon egyszerű lány vagyok, teljesen szürke napokkal. Van néhány fiú barátom, akik sosem használnának ki. Azért vásárolok magamnak valamit mert tetszik. Én tudom mit jelent az, hogy illuminált és absztinens. Átlagos, kicsit sem szép lány vagyok, de van egyéniségem vannak barátaim, tudok szeretni és nem vagyok olyan üres, mint te. 

'Hangos robaj, földrengés...'

Beloptad magad a szívembe. Nem csak bekukkantottál és vissza csuktad az ajtót, nem te totálisan áttörted  a szívem összes ajtaját, akkora robajjal érkeztél, hogy minden ablak megrepedt. Tartós vendég lettél, nem csak átutazó. Nem érdekel már, hogy meddig maradsz vagy, hogy hogyan távozol. Most itt vagy nekem, ebben a pillanatban is... és most csak ez számít.

' Pont elég szánalmas vagy.'

Van egy olyan érzésem, hogy sokat fogok én még szenvedni amiatt, hogy nem plázacica vagyok, van eszem és életcélom is, a péntek esti programom nem az hogy részegre igyam magam, és hogy egyetlen egy műkörmös, fodrász vagy kozmetikus száma sincs a telefonomban. Már a gimnáziumi évek alatt megtapasztalható, hogy a fiúknak a szép tökéletes agyonplasztikázott lányok jönnek be. Szerintem ez később sem lesz másként. Az nem számít hogy belül üres vagy ne félj a lényeg hogy ne törjön le a körmöd és hogy az embereknek megmutasd micsoda egy sztár vagy. Az hogy a kommunikációd a külvilággal, kiterjed annyiban hogy a képeid alá írod hogy 'nem te vagy a szebb!', ne aggódj csak épp annyira szánalmas, hogy az összes üresfejű pasit magadba bolondítsd. Ezzel már el is érted a célod. Csak tudod aki kurvának áll az számíthat arra, hogy előbb utóbb, úgy is fogják kezelni, mint egy kurva. 

'Mikor még a világ is össze esküdött ellened...'

Olyankor, mikor semmi sem a terveid szerint alakul és úgy érzed, hogy a világ is össze esküdött ellened. A fényes jövő sem kecsegtet és a remény is elveszett. Abban a pillanatban, ott és akkor kell mindent leszarni és  olyat tenni ami őrültség, és ha máskor nem, olyankor kell elkezdeni élni, mosolyogni, szeretni mert ez a te életed, senki másé. Csak te élheted és csak te alakíthatod úgy, hogy neked jó legyen. El kell érned, hogy az álmaid valóra váljanak és igazán boldognak kell lenned. 

'Az a zene...'

Nyomasztó érzés tudni, hogy én többet érzek irántad mint te irántam. Tudni, hogy jobban szeretlek mint te engem. Tudni, hogy a végén nekem fog jobban fájni. Jobban fog fájni, mint most. De mikor meghallom a rádióban azt a számot, amiről azt hittem, hogy rólunk szól, melyről azt gondoltam igaz lehet. Benne van minden amit érzek, és ismét könny szökik a szemembe, mert semmi sem tarthat örökké, és szépen lassan, magányomban rájövök te sem olyan különleges, mint hittem. Úgy érzem, talán jobb lenne ha elengedném a dolgot. A dolgot amit sosem mondhatunk a magunkénak.

'Romantika.'

Ma olvastam valamit, arról hogy a mai világból hiányzik a romantika. Leírták, hogy alig akadnak olyan férfiak akik meglepik kedvesüket esetleg virággal, csokival vagy hogy hetekig, hónapokig udvarolnának egy lánynak, mindenféle hátsó szándék nélkül.
Úgy gondolom ennek az az oka, hogy kevés olyan lány akad, akinek az a kevés fiú udvarolhatna, kedveskedhetne vagy virágot csenhetne a szomszéd kertjéből az első randi előtt.
A lányok elvárják, hogy úgy kezeljék őket mint egy hercegnőt mégis... minden héten ott rázzák magukat, falatnyi ruhákban a bulikon illuminált állapotban, kinevetik, kigúnyolják azokat a srácokat akik udvarolnak nekik és istenítik a hősöket a filmekben akik kitartóak és elnyerik a story végén a boldogságot. Gyakran hallom, hogy az ilyen lányok háborognak, és kellemetlenül érzik magukat ha a pasi csak megkérdezi, hogy 'Hozzád vagy hozzám?'.
Mindenkinek mást jelent a romantika. Van akinek egy gyertyafényes vacsorában tengerre néző kilátással, van akinek egy moziban és akadnak olyanok is akiknek egy kedves szóban rejlik a romantika. Néha elég pár 'lájk' és teljes a boldogság. Mikor még gyerekek voltunk és az óvodában megtudtuk, hogy a kis Zsolti szerelmes Kingába és Zsolti megfogta Kinga kezét mind együtt mondtuk, hogy milyen romantikus.

'What are you?'

What are you?
Problem or opportunity?
How do I determine?